2. rész
2014. Június 10-14. Gloucester, Anglia
Tari Joci, aki már 6 éve él kint Angliában, jött értem. Repülőfoglalásom idején beszéltem meg vele, hogy a versenyen kívül ő szállásol el, ezért is tudtam egy hétre foglalni a jegyemet. Persze megint én akartam vezetni, szoktunk viccelni, mikor a jobb oldalon ülnék be megszokásból az autóba. Joci szintén csocsós. Legutóbbi versenyen is találkoztunk Liverpoolban februárban. Az autóból nézelődve beszélgettünk. Kérdezte, hogy voltam-e már Wales-ben. Nem. – válaszoltam. Igazából nem is értettem a kérdést. Teljesen másfelé terelődött a szó egyből, majd hamarosan Joci bejelentette, hogy most fogunk átlépni a határon Wales-be. Leesett az állam. Nem tudtam, hogy Wales-ben laksz.- mondtam, és hirtelen minden kitisztult. Hát ezért láttam olyan sok sárkányt az égen, és ezért volt a kérdés Wales-ről. Nagyon örültem, hiszen Nagy-Britanniában csak Wales-ben nem jártam még. Kitűzhetem ide is zászlómat, gondoltam, remélem, a héten sokfelé eljutok. Nemsokára már newport-i otthonában ismerkedhettem meg lakótársaival, akik szintén magyarok. Tipikus, kedves, 3 szintes keskeny ház kis hátsó udvarral, backyard-dal. Megnéztünk még egy foci VB meccset, majd elfoglaltam a vendégszobámat.
Szerdán, mikor Joci megérkezett a munkából, beindultunk Newport városnéző körutunkra. Nem olyan nagy város, de nagyon kedves sétáló utcái vannak és rengeteg hídja.
Joci 4 éve él itt, azt mondja, már unja. Nekem nagyon tetszett, megjegyeztem, ha a barátnője itt lakna, biztosan jobban élvezné az ittlétet. Helyeselve bólogatott. Azt mondja, sok embert ismer már, és sok magyar is él ebben a városban. Találkoztunk is az egyik barátjával, Péterrel. Rendezvényszervezéssel foglalkozik. Segítettünk neki bakeliteket költöztetni egyik helyről a másikra. Péter szintén 6 éve lakik kint. Sokat mesélt, sok érdekes emberrel találkozott. Reméltem, hogy találkozunk még ittlétem során.