2014. Március. 28. – 30. Budapest
J. Nagy Zsuzsanna képe
…Visszatérve a versenyre, a környezet alakítja az embert. Ha valami nem jó, a flow, az áramlás sem érkezik. Így jártam én is. Próbáltam beszélgetni, jó hangulatot alakítani magam körül, de nem volt az igazi. Valami hiányzott, és nem mondhatom, hogy jól játszottam. Mással voltam elfoglalva, hiába próbáltam a versenyre, a játékra koncentrálni. Sokat hibáztam. Olyan ez, mint például a művészeknél. Nem mindig vagyunk olyan állapotban, hogy minden nap egy mesterművet hozzunk létre. Mindezek ellenére, sok a pozitív történés. Minden nap a Népligeten keresztül sétálva érkeztem a helyszínre, és ugyanott vissza. Egyik naplementekor egy nagyon kedves úrral kezdtem beszélgetést, aki szintén pihenőjét töltötte a fák és madarak csicsergése között. Töltődött, mint én is minden alkalommal, ha arra jártam.
Örültem, hogy ismét sokan voltak ezen a versenyen, sok új arc, sok érdeklődő, régi barátok, sok látogató, és arra járó sportoló. A tornatermünk mellett egy nagy fedett aréna volt. Kíváncsian figyeltem az oda be- és kijáró sportolókat, majd az egyik nap besétáltam a forgóajtón, hogy megnézzem milyen edzés folyik ott. Nagy meglepetésemre fedett homok arénára leltem a strandsportok kedvelői számára. Éppen a női strandkézilabda válogatott edzett, és a technikai vezetőjükkel, Langauf Istvánnal volt szerencsém váltani pár szót a felkészülésükről, a szabályokról, a közelgő barcelonai VB-ről. Eszembe jutottak azok az évek, amikor még én is kézilabdáztam. Szeretem ezt a sportot is. Ezúton is üdvözlöm őket, és szurkolok a jövőbeni versenyeikhez.
A 3 napos verseny alatt Virág Antikával és Jeszenka Boglárkával játszottam. Voltak nagyon jó meccseink, de sajnos, mint említettem nem voltam igazán jó passzban. Ezúton szeretném megköszönni nekik a játékot ismét, és ígérem, legközelebb jobban játszom majd. Várom a következő versenyt, ami remélhetőleg még jobb hangulatban és feltételek mellett fog zajlani.
Petra Koncz 